A csaphornyos parketta és a nútféderes parketta elnevezés a faparkettalapok egymáshoz való kapcsolásának módját jelentik. A két kifejezés valójában ugyanazt a mechanikai kapcsolatot jelzi, utóbbi azonban a német Nut és Feder szavak összekapcsolásával jött létre az eredeti ’Nut- und Feder-Verbindung’ elnevezésből, amely magyarul annyit tesz: horony és csap.
Tehát a csaphornyos parketta illesztési mechanikájában megegyezik a nútféderes parkettával.
Működése egyszerű, a csaphornyos parketta egyik oldalán egy kiálló csap található, ellentétes oldalán pedig egy vájat kerül kialakításra, amelybe a szomszédos faparketta nútja csúszik be. Ez a mechanikai kapcsolódás erősebb struktúrát hoz létre az elemek közt, és egyben segíti, egyszerűsíti a csaphornyos parketta lerakását is.
EDELHOLZ nútféderes parketta felépítése:
A csaphornyos parketta elnevezés jellemzően az idősebb generációknak lehet ismert, ma már azonban mind a két kifejezést használják erre a típusú kötésre.
Ha a csaphornyos parketta elnevezést nem a technikai, hanem a köznyelvbe ivódott jelentése szerint vizsgáljuk, akkor már árnyaltabb képet kapunk. Az elnevezés ugyanis a legtöbb ember számára egy bizonyos csaphornyos parketta típussal azonosul. Ez a technológiailag már meghaladott faparketta-kivitel kisméretű, és tömör fából, kezeletlen felülettel készült. A beépítés helyszínére rendszerint kis kötegekben érkezett, ahol nem túl jó minőségű, oldószeres ragasztóval került rögzítésre. Beépítés után ezeknek a csaphornyos parkettáknak a felületét jellemzően szintén oldószeres lakkokkal kezelték.
A régies, kisméretű csaphornyos parketták gyártásával szemben a nagyméretű, minőségi faparketták készítése jóval gazdaságosabb és környezetkímélőbb is. Mi az EDELHOLZ-nál, mint minden termékünk készítésénél, úgy parkettáinknál is különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy a legkiválóbb hazai alapanyagokat felhasználva, azok károsanyag-kibocsátás mentesen készüljenek el. Minőségi faparkettáink felületkezeléséhez kizárólag növényi alapú olajokat és wachs-okat használunk, amelyek szabadon hagyják a fa pórusait, igy az továbbra is élő marad.
Tehát összességében ügyfeleink elegánsabb, környezetbarátabb és természetesebb padló mellett dönthetnek egy minőségi faparketta választásával, mint a régies értelemben vett, lakkozott felületű, kisméretű csaphornyos parkettával.
Míg a régies értelemben vett csaphornyos parketta jellemzően egyféle felülettel készült, addig minőségi faparkettáink felületét különböző struktúrákkal gazdagítjuk. Kollekciónkban a természetes színárnyalatú, selymes tapintású parkettától a klasszikus, historizáló megjelenésű faparkettáig találhatók meg kivitelek, melyek hatalmas szabadságot adnak a belsőépítészeti elképzeléseknek.
Mivel minőségi faparkettáink felületi struktúrájának kialakítása manufaktúránkban szigorú minőségbiztosítási előírások mellett történik, a kiválasztott parkettatípus nem fog meglepetéseket okozni. Ráadásul lerakás után szinte azonnal birtokba vehető a padló, hiszen a helyszínen nincs szükség további felületkezelési módok alkalmazására.
Míg a régies csaphornyos parketta esetében egyféle vágási mód érhető el, addig az EDELHOLZ minőségi faparkettáiból akár francia és magyar vágási módban készített parkettát is választhatunk. De mi is a különbség a kétféle vágási mód között?
A magyar vágási módban kialakított faparketták véget 90°-os szögben vágjuk le, amely lehetővé teszi a hagyományos cikkcakkos lerakási mintázatot. A francia halszálkák esetében azonban a parketta lapok végeit 45 vagy 60°-os szögben vágjuk le, amely egy egyenes vonal mentén lerakott, chevron névre is hallgató lerakási formát tesz lehetővé.
Az EDELHOLZ minőségi faparketta különös előnye, hogy amennyiben rétegelt kivitelben választjuk, úgy akár melegvizes padlófűtés fölé is fektethetjük. Hiszen a mindhárom rétegében magyar tölgyfából készülő Triplex faparkettáink kiváló hővezető képességgel rendelkeznek, szerkezeti felépítésük pedig különösen erőssé, mégis rugalmassá teszi őket.
Padló, parketta kiszállítás az alábbi megyékbe: Bács-Kiskun – Kecskemét, Baranya – Pécs, Békés – Békéscsaba, Borsod-Abaúj-Zemplén – Miskolc, Csongrád-Csanád – Szeged, Fejér – Székesfehérvár, Győr-Moson-Sopron – Győr, Hajdú-Bihar – Debrecen, Heves – Eger, Jász-Nagykun-Szolnok – Szolnok, Komárom-Esztergom – Tatabánya, Nógrád - Salgótarján, Pest – Budapest, Somogy – Kaposvár, Szabolcs-Szatmár-Bereg – Nyíregyháza, Tolna – Szekszárd, Vas – Szombathely, Veszprém – Veszprém, Zala - Zalaegerszeg